Letiltás a fizetésből

A letiltást a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályozza.

A leglényegesebbek, amiket érdemes tudni róla a következők.

A letiltást önálló bírósági végrehajtó, vagy adóhivatal adja ki a munkáltatónak.

A munkáltatónak nincs lehetősége megtagadni a végrehajtást, kivéve, ha az adós, akinek a letiltást a járandóságából le kellene vonni, már nem áll munkaviszonyban vele. A letiltást a nettó munkabérből lehet foganatosítani.

A letiltást általános mértéke a nettó bér 33%-a, ami kivételes esetekben elérheti az 50%-ot. Munkabérnek minősül a betegszabadság, végkielégítés, és a jutalom címén járó nettó jövedelem is. A fenti korlátozás nem érvényes a munkabér azon részére, amely meghaladja 200 000Ft-ot.

Nem lehet letiltani a tartásdíjból, munkavállalói munkabér követelésből, jogalap nélkül felvett munkabérből és a társadalombiztosítási törvény alapján folyósított ellátásokból.

Több bírói letiltás esetén a teljes letiltás összeg elérheti a nettó jövedelem 50%-á,

Mentesek a letiltás alól a következő jövedelmek:

- a bér 60 000Ft-ot meg nem haladó része

- nemzeti, hadi gondozott ellátása

- segély, szociális ellátásként kapott segély

- várandóssági pótlék

- rokkantsági járadék, vakok személyi járadéka

- megváltozott munkakép.személyt megillető keresetkiegészítés

- törvényen alapuló tartásdíj, gyerektartásdíj

- nevelőszülő részére államilag gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj

- ösztöndíj, kivéve továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjna

- kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés

- meghatározott kiadás fedezetére vonatkozó összeg

- sorkatonai, polgári szolgálatos személy illetménye

- tartalékos kat.szolg. természetbeni ellátása pénzegyenértéke